Budapest, 2021. május 11.– A vasúti átjárókban történt baleseteket az oda behajtók figyelmetlensége és a KRESZ előírásainak megszegése okozza. A MÁV teljes hálózatán 2008 óta nem volt vasúti hibából bekövetkezett, halálos áldozatot követelő baleset. Az útátjárós események következtében a vasúttársaság jelentős, évente százmilliós nagyságrendű kárral kénytelen számolni. A MÁV a körültekintő közlekedésre hívja fel a figyelmet a Közlekedési Kultúra Napján.
Gyakran tapasztalható, hogy a gépjárművezetők nem néznek körül az átjáróba történő behajtás előtt, illetve a csúcsforgalomban bent ragadnak a kereszteződésben, ahol tilos és életveszélyes megállni.
2020-ban 62 baleset történt a vasúti átjárókban, ebből 6 halálos kimenetelű volt, 23 személyi sérüléssel, 33 eset pedig anyagi kárral járt. Feltehetőleg a járványhelyzet miatti mérsékeltebb közúti közlekedés, valamint a MÁV és a rendőrség egész évben zajló közös vasúti-közúti közlekedésbiztonsági ellenőrzései is közrejátszottak abban, hogy tavaly tizenhárommal kevesebb vasúti átjárós baleset történt a 2019 évihez képest, és ezek tizenhattal kevesebb halálos áldozatot követeltek.
2021 első négy hónapjában 19 útátjárós baleset történt, néggyel több, mint az előző év azonos időszakában. Ebből négy halálos, 5 eset járt személyi sérüléssel és 10 anyagi kárral. 2020 első négy hónapjában 15 baleset következett be, amelyekből 2 halálos, 1 súlyos, 3 könnyű sérüléssel végződött, 9 pedig anyagi kárral járt.
A közúti közlekedők figyelmetlensége miatt mozdonyvezetők is meghaltak vagy megsérültek az elmúlt években. Minden korszerű vontatójármű úgy készül, hogy a vezetőállásokon dolgozó járművezetők védelme kiemelten fontos, - azonban vannak olyan ütközések, ahol a legkorszerűbb biztonságtechnikai előírásoknak megfelelő fülke sem segít sajnos. A legfőbb cél természetesen a balesetek megelőzése.
A várhatóan megnövekedő nyári autóforgalom idején kiemelten kell figyelni a közúti-vasúti kereszteződésekben. A legtöbb vasúti átjárós balesetet a gyorshajtás („még átérek” gondolkodásmód), az agresszív vezetési stílus, a vezetés közbeni telefonálás és a vasúti fényjelző tilos jelzésének figyelmen kívül hagyása okozza. A záródó sorompórudakat látva a járművezetők megállás helyett sokszor gyorsítanak, néhányan még a lezáródott félsorompót is megkerülik. Gyakorta megtörténik, hogy a teherautók, kamionok egymást viszonylag szorosan követve haladnak, és ilyenkor a kamionsor elején lévő járművek áthaladása közben lecsukódó sorompóról a sorban lévők nem vagy későn vesznek tudomást. A statisztikák szerint évente 800-900 félsorompó rúdját törik le az autósok. Kiemelt veszélynek vannak kitéve azok a gondatlan kerékpárosok és gyalogosok is, akik körültekintés nélkül haladnak át a kereszteződéseken vagy nem a kijelölt átjárókat használják. Az őket ért baleseteket sok esetben az érzékszervek működését akadályozó tényezők (fülhallgatóval történő közlekedés, kapucnis ruházat, mobiltelefon használata stb.) okozzák. Kétvágányú pályán nem veszik figyelembe, hogy az elhaladó vonat után – kijelölt átjáró esetén tilos jelzésnél – elindulva nem látják a másik sínpáron, ellenkező irányból gyorsan érkező vonatot. Tóparti vasútvonalak mentén pedig előfordul, hogy matrac, kenu, nagyméretű felfújható játékok miatt nem látják a közeledő vonatot. Ez különösen a Balaton felújított déli partján jelent veszélyt, ahol a modern vonatok – a régen megszokotthoz képest – csendesebben közlekednek. Júniustól az elkészülő villamosításnak köszönhetően Szabadbattyán és Balatonfüred között is figyelemmel kell lenni erre.
A MÁV a vasúti átjárókban történt események számának csökkentése, és a figyelem felhívása céljából a közút és vasút kereszteződéseiben 2018 óta folyamatosan, éves szinten 60-70 helyszínen tart közös vasúti-közúti közlekedésbiztonsági ellenőrzést a rendőrség területileg illetékes munkatársainak közreműködésével. Legfőbb cél a baleset-megelőzés: felhívni a figyelmet arra, hogy a balesetek elkerülhetők lennének, ha a gyalogosok és a gépjárművezetők figyelmesen, kiemelt körültekintéssel, a közlekedési szabályok betartásával közelítenék meg a vasúti átjárókat. A vonat féktávolsága több száz méter, így a mozdonyvezetőnek az átjáróban szinte semmi esélye nincs az ütközés megelőzésére.
A MÁV az alábbi KRESZ-szabályok betartását kéri a balesetek elkerülése érdekében:
- A vasúti átjárót csak fokozott óvatossággal szabad megközelíteni.
- Biztosított vasúti átjárón csak akkor szabad áthajtani, ha mindkét sorompó nyitva van, a fényjelző vagy hangjelző berendezés nem ad tilos jelzést, illetve a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér jelzést ad.
- A vasúti átjárón folyamatosan, azaz megállás nélkül, legalább 5 km/h-ás átlagsebességgel szabad áthaladni.
- Vasúti átjáróban és közvetlenül a vasúti átjáró előtt tilos előzni.
Ha a vasúti átjárót biztosító berendezés nem működik, minden esetben meg kell állnunk az átjáró előtt. Csak azután szabad továbbhaladni, ha meggyőződtünk róla, hogy nem jön vonat!
Fénysorompónál az jelzi az üzemzavart, ha egyik fény sem világít!
A tilos jelzés a gyalogosokra és a kerékpárosokra is vonatkozik, de még a megkülönböztető jelzést használó járművekre is!
A telefonálás is elterelheti a vezető figyelmét, így előfordulhat, hogy a vasúti átjáró tilos jelzését nem veszi észre a sofőr.
A szembe sütő nap elvakíthatja a jármű vezetőjét, aki nehezebben veheti észre a fényjelző készülék jelzését. Ugyanígy a fényjelzőre tűző nap is okozhat észlelési problémát. Ilyenkor érdemes lassítani, és meggyőződni arról, milyen jelzést mutat a lámpa, nem közelít-e vonat.
A MÁV arra kéri a közlekedőket, hogy minden körülmények között tartsák be a fenti szabályokat, és csak akkor hajtsanak át a vasúti átjárón, ha kétséget kizáróan meggyőződtek arról, hogy semmilyen veszély nem akadályozza az áthaladást!
MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóság
