Az Európai Unió kiemelten támogatja a vasutak fejlesztését a közúti, gyorsforgalmi beruházásokkal szemben, mivel ez a közlekedési mód sokkal inkább megfelel a fenntartható fejlődés kritériumainak.
Az alábbiakban, a 2007-2013-as időszakban megvalósításra javasolt vasúti infrastrukturális beruházások bemutatására kerül sor, a források szűkössége okán várhatóan nem kerül kivitelezésére az összes ismertetett fejlesztés ebben a költségvetési időszakban.
Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása.
Budapest – Cegléd – Szolnok – Lőkösháza vonalszakasz rehabilitációjának III. üteme:
A Berlin / Nürnberg – Prága – Pozsony / Bécs – Budapest – Konstanca / Szaloniki / Isztambul vasúti tengely (22. TEN-T prioritásos tengely) különleges szerepet játszik Európában. Összeköti Magyarországot a nyugat-európai hálózattal, de egyben meghatározó a Közép-Európán keresztül vezető tranzit útvonalak között is. E folyosó része a magyar fővárost a román határátkelőhellyel összekötő nagyrészt kétvágányú, villamosított vasútvonal. A folyosó fejlesztését, illetve a hálózatok átjárhatóvá tételét az Európai Unió kiemelten támogatja.
A III. ütem keretei között az alábbi munkák valósulnak meg:
Ø Gyoma – Békéscsaba vágányépítés /várhatóan 2011-2013 között/
Ø Békéscsaba állomás vágányépítés /várhatóan 2011-2014 között/
Ø Gyoma – Békéscsaba biztosítóberendezési munkái /várhatóan 2011-2014 között/
Ø Békéscsaba – Lőkösháza vágányépítés (2. vágány) /várhatóan 2012-2014 között/
Ø Békéscsaba – Lőkösháza biztosítóberendezési munkák /várhatóan 2012-2015 között/
Ø Budapest-Ferencváros „C” elágazás – Lőkösháza ETCS L2 létesítése /várhatóan 2012-2015 között/
A vasútvonalon az Európai Unió követelményeinek megfelelően folyamatos kétvágányú pálya épül vmax = 160 km/h és 225 kN tengelyterhelés biztosításával, az állomásokon új távvezérelhető elektronikus biztosítóberendezések létesítésével, a távközlés és KÖFE-FET szükséges átalakításával. Békéscsaba állomáson a 120 km/h sebesség biztosítandó az átmenő fővágányokon.
ETCS L2 telepítését követően lehetővé válik a vonal arra alkalmas szakaszain az engedélyezett sebesség felemelése 160 km/h-ra, valamint megvalósul a vasútvonal nemzetközi átjárhatóságának biztosítása bármely vasúti operátor számára.
A rekonstrukció előreláthatólag az Európai Unió támogatásával, a KözOP keretein belül fog megvalósulni.
Szolnok – Lőkösháza szakasz teljeskörű átépítése után 20 perccel fog csökkenni az IC vonatok menetideje a két település között.
Budapest – Székesfehérvár – Boba vasútvonal korszerűsítése I/2. és I/3 ütem
A Lyon – Trieszt / Koper – Ljubljana – Budapest – Ungvár – Lvov – Moszkva vasúti tengely (6. számú TEN-T prioritásos tengely) fontos szerepet játszik Európában. Összeköti Magyarországot a Földközi-tengerrel, illetve Kelet-Európával, továbbá jelentős tranzitútvonalként is funkcionál. E folyosó része a Székesfehérvárt Budapesttel összekötő vasútvonal. A folyosó fejlesztését, illetve a hálózatok átjárhatóvá tételét az Európai Unió kiemelten támogatja.
Nemzetközi jelentőségén túl a belföldi forgalomban is fontos szerepe van, hiszen Budapesthez közeli szakaszain erős elővárosi forgalom zajlik, továbbá ezen a vonalon lehet eljutni a Balatonhoz, amely nyáron jelentős forgalmat bonyolít le.
A közlekedés sebességének, illetve a vonal kapacitásának növelése érdekében szükséges a szakasz felújítása.
I/2 ütem tartalma:
Ø Bp.-Keleti pu. – Székesfehérvár ETCS L2 telepítése /2011-2015/
ETCS L2 telepítését követően lehetővé válik a vonal arra alkalmas szakaszain az engedélyezett sebesség felemelése 160 km/h-ra, valamint megvalósul a vasútvonal nemzetközi átjárhatóságának biztosítása bármely vasúti operátor számára.
I/3. ütem tartalma:
Ø Vonali közúti felüljárók építése /2011-2013/
Ø Székesfehérvár állomás vágányépítés /2011-2014/
Ø Székesfehérvár elektronikus biztosítóberendezés telepítése /2011-2014/
Székesfehérvár vasúti csomópont I.-XV. számú vágányainak átépítése, az utasperonok, perontetők és peronaluljáró átépítése, elektronikus biztosítóberendezés telepítése, a villamos felsővezeték átépítése. Összesen 19 km hosszon épül át a vágányhálózat, az átmenő vágányokon a tervezett pályasebesség 100 km/h.
Kivitelezési projekt megvalósítása várhatóan 2015-re fejeződik be.
A rekonstrukció várhatóan az Európai Unió támogatásával, a KözOP keretein belül fog megvalósulni.
Győr – Pápa – Celldömölk – Boba vonalszakasz rehabilitációja, villamosítása:
A Győr – Pápa – Celldömölk – Boba vasútvonal jelentősége abban rejlik, hogy összekapcsolja a 22. és a 6. TEN-T prioritásos tengelyt, így kapacitásának bővítése után jelentős tranzitútvonallá válhat.
Projekt keretei között sor kerül a vonal villamosítására, biztosítóberendezési rendszerének megújítására, ETCS L2 vonatbefolyásoló rendszer telepítésére, továbbá a Gyömöre – Gecse-Gyarmat szakasz korrekciójára.
Fentiek megvalósítása után 120 km/h sebességgel közlekedhetnek majd a szakaszon a vonatok, ezáltal jelentős menetidő csökkenés várható a nagyobb sebesség, továbbá a mozdonycsere szükségességének megszűnése okán is.
ETCS L2 telepítését követően megvalósul a vasútvonal nemzetközi átjárhatóságának biztosítása bármely vasúti operátor számára.
Az ívkorrekcióra vonatkozó engedélyek, a villamosításra vonatkozó létesítési engedély rendelkezésre áll.
Az ívkorrekciója előreláthatólag 2013 és 2014 között, a villamosítási, biztosítóberendezési és ETCS L2 telepítési munkálatokra pedig 2013 és 2015 között kerülhet sor.
Szolnok – Szajol – Debrecen vonalszakasz rehabilitációjának I/1. üteme:
A Szajol – Záhony vonalszakasz a Budapest – Szolnok – Nyíregyháza – Záhony vasútvonal része, amely jelentős tranzitútvonal Nyugat-Európa és Ukrajnán keresztül Oroszország között.
Felújítás megvalósítása után jelentősen nőni fog a vonal kapacitása és a nyújtott szolgáltatás minősége is, továbbá javulni a személyszállítás biztonsága és komfortja is.
A vonal fejlesztésének I/1. ütemének keretei között az alábbi munkák valósulnak meg:
Ø Szajol – Kisújszállás vágányépítés /várhatóan 2011-2014 között/
Ø Kisújszállás – Püspökladány vágányépítés /várhatóan 2011-2014 között/
Ø Szajol – Püspökladány biztosítóberendezési munkák /várhatóan 2011-2014 között/
A nyíltvonalak és az állomási átmenő fővágányok a 160 km/h-s közlekedést biztosító pályageometriával és a 225 kN vasúti tengelyterhelést kielégítő követelmények betartása mellett épülnek át. Megújul a teljes felsővezetéki és áramellátó rendszer, állomásokon új elektronikus biztosítóberendezés kerül kialakításra, az ETCS L2 telepítése is előkészítésre kerül.
A kivitelezési munkákra irányuló közbeszerzési eljárások folynak jelenleg.
A rehabilitáció az Európai Unió támogatásával, a KözOP keretein belül fog megvalósulni.
Bajánsenye – Boba ETCS L2 telepítése
A Trieszt / Koper – Ljubljana – Budapest – Ungvár – Lvov – Moszkva vasúti tengely (V. számú helsinki folyosó) fontos szerepet játszik Európában. Összeköti Magyarországot a Földközi-tengerrel, illetve Kelet-Európával, továbbá jelentős tranzitútvonalként is funkcionál. E folyosó része a szlovén határt Bobán keresztül Budapesttel összekötő egyvágányú villamosított vasútvonal. A folyosó fejlesztését, illetve a hálózatok átjárhatóvá tételét az Európai Unió kiemelten támogatja.
Korábbi pályafejlesztési, biztosítóberendezési és villamosítási munkák eredményeképpen jelentősen csökkent a vonalon közlekedő vonatok menetideje, a fejlesztések teljessé tételéhez utolsó lépésben az ETCS L2 vonatbefolyásoló rendszer telepítése fog megtörténni.
ETCS L2 telepítését követően megvalósul a vasútvonal nemzetközi átjárhatóságának biztosítása bármely vasúti operátor számára.
Projekt kivitelezésére várhatóan 2011-2013 között kerülhet sor, jelenleg a közbeszerzés előkészítése zajlik.
GSM-R rendszer telepítése
Az Európai Unió kiemelt célja, hogy megteremtse a tagállamok vasúti hálózatai közötti átjárhatóságot. Ennek érdekében támogatja az ERTMS / Egységes Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszer / létrehozását, melynek eleme az ETCS és a GSM-R is.
A projekt keretében 3064 km hosszú (MÁV Zrt. és GySEV Zrt. vagyonkezelésében álló) vasúti hálózaton történik meg a modern, európai szabványoknak megfelelő távközlési hálózat kiépítése. A rendszer kiépítésére 2011 és 2014 között kerül sor.
A GSM-R hálózat kiépítése része az Európai Unió azon célkitűzésnek, hogy a vasúti közlekedésben megvalósuljon az interoperabilitás, azaz az európai és a magyar vasúti hálózatok közötti teljes, kölcsönös átjárhatóság. Műszaki értelemben ez többek között a rádióhálózatok azonos műszaki sztenderdek szerinti működését jelenti. A GSM-R rendszer kiépítése, valamint az egyidejűleg folyó pályarekonstrukciós munkák összességében a vasúti közlekedés gyorsabbá, biztonságosabbá válását és új, magas minőségű szolgáltatások bevezetését teszik lehetővé.
Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése
Budapest elővárosi vasútvonalak rehabilitációja:
Budapest elővárosi forgalma adja a vasúton közlekedők jelentős részét, így a TEN-T folyosók mellett, kiemelten kell foglalkozni az elővárosi infrastruktúra fejlesztésével.
Jelenleg a következő elővárosi projektek előkészítése zajlik:
Északi vasúti híd – Esztergom vonalszakasz korszerűsítése I. ütem:
A Budapest – Esztergom vonalnak az elővárosi közlekedésben jelentős szerepe van, hiszen a fővárosba vezető közutak már jelenleg is túlterheltek, a menetidő csökkentésével további utasokat nyerhet a vasúti személyszállítás.
A beruházás célja az elhasználódott vasúti pálya és a megállóhelyek, állomások részleges rehabilitációja, a forgalom biztonságos lebonyolításához szükséges biztosító- és távközlési berendezések megújítása, továbbá az egyvágányú pálya kapacitásának növelése érdekében forgalmi kitérők kiépítése és szakaszosan a második vágány helyének biztosítása.
A beruházás az alábbi elemeket fogja tartalmazni:
Ø Északi vasúti híd kiegészítő építési munkái /várhatóan 2011-2012 között/
Ø Északi vasúti híd – Piliscsaba vágány korszerűsítés /várhatóan 2011-2013 között/
Ø Északi vasúti híd – Piliscsaba biztosítóberendezési munkák /várhatóan 2011-2013 között/
Ø Piliscsaba – Esztergom pályaépítés /várhatóan 2011-2012 között/
A korszerűsítés az Európai Unió támogatásával, a KözOP keretein belül fog megvalósulni előreláthatólag 2011-2013 között.
Bp. Keleti pu. csatlakozó vonalszakaszainak elővárosi célú fejlesztésének I/a üteme:
Bp. Keleti pu. Magyarország legjelentősebb vasúti fejpályaudvara, innen indul/ide érkezik szinte az összes IC vonat, továbbá jelentős szerepe van a belföldi távolsági vonatok, illetve az elővárosi vonatok közlekedtetésénél.
Az elővárosi vonalaknál (Bp. – Újszász – Szolnok, Bp. – Hatvan) az ütemes menetrend biztosítása érdekében szükséges a vágányhálózat kapacitásának növelése.
A beruházás célja az elhasználódott vasúti pálya rekonstrukciója, illetve a hálózat kapacitásának bővítése érdekében új vágányok létrehozása, ahol lehetséges a meglévő szűk keresztmetszetek megszűntetése, illetve, ahol nem lehetséges, ott a lehető legnagyobb mértékű kibővítése.
Továbbá sor kerülne Rákos, illetve Kőbánya-felső állomás korszerűsítésére, ezen belül a biztosítóberendezések megújítására, új peronok, és aluljárok létrehozására.
Jelenleg a projekthez kapcsolódó tervezési, engedélyezési folyamatok zajlanak.
A projekt várhatóan az Európai Unió támogatásával, a KözOP keretein belül fog megvalósulni előreláthatólag 2015-re.
Bp. Nyugati pu. csatlakozó vonalszakaszainak elővárosi célú fejlesztésének I/a üteme
Bp. Nyugati pu. jelentős szerepet tölt be az elővárosi közlekedéssel kapcsolatosan.
Jelen fejlesztés során megvalósulna a Rákosrendező – Rákospalota-Újpest szakasz rekonstrukciója, továbbá Vác állomás rehabilitációja.
A beruházás célja az elhasználódott vasúti pálya rekonstrukciója, illetve a hálózat kapacitásának bővítése érdekében új vágányok létrehozása, a szűk keresztmetszetek lehetséges mértékű kiváltása, illetve a budapesti tömegközlekedéssel való jobb kapcsolat kialakítása.
Sor kerülne Rákosrendező állomás kiváltására a Hungária körúti felüljáró alatti állomás kialakításával, Istvántelek megállóhely, Rákospalota-Újpest állomás, illetve Vác állomás korszerűsítésére, ezen belül a biztosítóberendezések megújítására, új peronok, és aluljárok létrehozására.
Továbbá a projekt keretei között létrejönne egy új megállóhely a jelenlegi Városligeti-elágazásnál.
Jelenleg a projekthez kapcsolódó tervezési, engedélyezési folyamatok zajlanak.
A fejlesztés várhatóan az Európai Unió támogatásával, a KözOP keretein belül fog megvalósulni előreláthatóan 2015-re.
Bp. Nyugati pu. csatlakozó vonalszakaszainak elővárosi célú fejlesztésének I/b üteme
A beruházás célja az elhasználódott vasúti pálya rekonstrukciója, illetve a hálózat kapacitásának bővítése érdekében új vágányok létrehozása, a szűk keresztmetszetek lehetséges mértékű kiváltása, illetve a budapesti tömegközlekedéssel való jobb kapcsolat kialakítása.
A projekt keretében a Nyugati pályaudvar komplex rehabilitációjára kerül sor a vasúti pálya, a biztosítóberendezés és áramellátó-rendszer átépítésével, korszerűsítésével, az esélyegyenlőségi feltételek megteremtésével.
Jelenleg a projekthez kapcsolódó tervezési, engedélyezési folyamatok zajlanak.
A fejlesztés várhatóan az Európai Unió támogatásával, a KözOP keretein belül fog megvalósulni előreláthatóan 2015-re.
Az elővárosi vasútvonalak megállóhelyei megközelítésének fejlesztése, a ráhordás feltételeinek javítása (P+R)
A vasúti személyszállítás egyik legjelentősebb ága az elővárosi közlekedés, P+R és B+R telepítésekkel még vonzóbbá lehet tenni a vasutat az ingázók számára, hiszen az adott megállóhely/állomás könnyen megközelíthetővé válik és az utasok is szívesebben hagyják ott járműveiket egy rendezett, kamerás megfigyeléssel rendelkező parkolóban.
Jelen projekt keretei között 2012-2013-ban hét vasútvonal elővárosi szakaszán (1, 2, 70, 80a, 120a, 142, 150) 4200 férőhely P+R,1700 férőhely B+R, 67 autóbusz megálló, 21 buszforduló, 26 autóbusz tároló fog létesülni.
Jelenleg a projekthez kapcsolódó tervezési folyamatok zajlanak.
A fejlesztés várhatóan az Európai Unió támogatásával, a KözOP keretein belül fog megvalósulni előreláthatólag 2013-ra.
Budapest-Kelenföld (kiz.) – Százhalombatta (bez.) vonalszakasz rehabilitációja
A projekt eredményeképpen a vonalszakaszon a sebesség 120 km/h-ra, a tengelyterhelés 225 kN-ra emelése valósul meg, a sebességkorlátozások megszüntetésre kerülnek. A rehabilitáció során az állomások, megállóhelyek is átalakítása is meg fog történni, akadálymentesen megközelíthető sk+55 peronok kerülnek kialakításra. Az utasok kiszolgálásának magasabb színvonalra emelése érdekében P+R-ek, B+R-ek kerülnek telepítésre a szakaszon.
A kiviteli tervek készítésére irányló közbeszerzés ajánlatkérési dokumentációjának összeállítása folyik.
A projekt várhatóan az Európai Unió támogatásával, a KözOP keretein belül fog megvalósulni előreláthatólag 2015-re.
71. számú vasútvonal elővárosi célú fejlesztése
A fejlesztés keretei között második vágány kerül kiépítésre Rákospalota-Kertváros és Fót állomások közötti szakaszon. Az engedélyezési sebesség 100 km/h lesz Rákospalota-Kertváros – Fót, Csomád – Veresegyház, Őrbottyán – Vác szakaszokon, további szakaszokon 80 km/h lesz (Fót – Fótfürdő 60 km/h).
Az állomásokon/megállóhelyeken sk+55-ös peronok létesülnek, továbbá az igényeknek megfelelő számú P+R, B+R kerül kialakításra.
Jelenleg a projekthez kapcsolódó engedélyezési folyamatok zajlanak.
A fejlesztés várhatóan az Európai Unió támogatásával, a KözOP keretein belül fog megvalósulni előreláthatólag 2015-re.
100a. számú vonal elővárosi célú fejlesztése /Kőbánya-Kispest – Cegléd/
Állomásokon és megállóhelyeken autóbusz forgalmi létesítmények P+R, B+R rendszerek kiépítése. Továbbá a jelenleg folyó tervezési munkák keretei között komplexen felmérésre kerül a vonalszakasz létesítményeinek állapota és ahol szükséges új perontetők, akadálymentesítést biztosító eszközök, távközlési, erősáramú, biztosítóberendezési berendezések kerülnek telepítésre.
Jelenleg a projekthez kapcsolódó engedélyezési folyamatok zajlanak.
A rekonstrukció várhatóan az Európai Unió támogatásával, a KözOP keretein belül fog megvalósulni előreláthatólag 2014-re.
