„A vasút, a zöldebb és innovatívabb közlekedés motorja” című konferencián bemutatott szándéknyilatkozat a leginkább környezetbarát motorizált közlekedési módként a vasút kulcsszerepét hangsúlyozza az uniós klímacélok teljesítésében. Ennek érdekében 2030-ig jelentősen növelni kell a vasúti szektor részarányát, ezért az aláírók elkötelezettségüket fejezték ki amellett, hogy vonzóbbá tegyék a vasutat többek között a nemzetközi személyszállítási szolgáltatások fejlesztésével. A klímacélok elérése érdekében elkötelezettek a vasút fenntarthatóbbá tétele mellett is, ezért törekednek a vasúti közlekedés károsanyag-kibocsátásának csökkentésére. Az aláírók célul tűzik ki a szektor befogadókészségének növelését, ezért vállalják a munkavállalók között a nők arányának növelését, ezen kívül a vasút innovatívabbá tétele érdekében növelik a kutatási, fejlesztési és innovációs keretüket.
[1]
Dr. Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója kiemelte: „A csaknem 32 európai vasútvállalat által aláírt közös nyilatkozat meg fogja határozni az európai vasúti közlekedés és ipar jövőjét. A vasúti közlekedés mind környezetvédelmi, mind társadalmi szempontból a legfenntarthatóbb közlekedési mód, így piaci részarányának duplázódása nélkül nem lesz karbonsemleges a közlekedés Európában.”
A nemzeti vasúttársaság elnök-vezérigazgatója az eseményen bemutatta a vasútvállalatok célkitűzéseit a befogadókészséghez kapcsolódóan, és felhívta a figyelmet a nagyobb volumenű stratégiai beruházások költségigényére. Az európai vasúti forgalomirányítási rendszer (ERTMS) és a digitális automatikus vonatösszekapcsolás (DAC) olyan technológiák, amelyek jelentősen növelik a vasúti rendszerek átjárhatóságát és a vasútüzem hatékonyságát, ugyanakkor jelentős költségterhet rónak a vasútvállalatokra a járműállomány felszerelése miatt. Az Európai Számvevőszék becslése szerint az európai vasúti járműflotta ERTMS-szel történő felszerelése 11 milliárd euróba kerül, míg a DAC esetében 8,5 milliárd euró szükséges a technológia Európa-szerte történő működtetéséhez. A megfelelő finanszírozáshoz elengedhetetlen, hogy a vasútvállalatok állami támogatására vonatkozó uniós szabályok rugalmasabbak és átláthatóbbak legyenek. Hangsúlyozták, hogy fontos figyelembe venni az európai vasútvállalatok eltérő költségigényét is annak érdekében, hogy a technológiákat a kontinensen hasonló ütemben építsék ki.
Elmondta, hogy 2018-ban az európai vasútvállalatoknál a nők aránya átlagosan meghaladta a 21%-ot, ez az arány a MÁV esetében 2021-ben 18% volt, míg a felsővezetők körében megközelítette a 36%-ot. Kiemelte, hogy a MÁV megfelelő munkaidő-beosztással és egyenlő fizetési feltételekkel törekszik arra, hogy a nők számára vonzó munkahely legyen. A vasúti szektorban különösen nagy kihívás a munkavállalók között a nemek kiegyensúlyozott arányának elérése, hiszen a munkakörök többsége fizikailag megterhelő, ám a digitalizáció segíthet ennek enyhítésében is.
A dokumentumban arra kérik az Európai Uniót és a nemzeti kormányokat, hogy fogalmazzanak meg konkrét nemzeti szintű célokat a modális váltás megvalósítása érdekében, támogassák a közlekedési módok közötti egyenlő versenyfeltételeket, valamint biztosítsanak megfelelő forrásokat a vasút modernizálásához. A szándéknyilatkozatot 24 európai ország 32 vasútvállalati vezetője látta el kézjegyével.
A MÁV-Volán-csoport 2022. március 1-jével „Közösségi közlekedés a zöld jövőért” címmel fenntarthatósági kampányt indít, amelyben felhívja a figyelmet az egyéni döntések fontosságára a közlekedési mód megválasztásában.
Dr. Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatójának videóüzenete Párizsból:
HÁTTÉR:
A vasúti csúcstalálkozón európai intézmények magasrangú képviselői vettek részt, köztük a tagállami közlekedési miniszterek és európai vasúttársaságok vezérigazgatói. A szándéknyilatkozatot bemutató kerekasztal-beszélgetés résztvevői között szerepelt dr. Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója, Adina Vălean közlekedési biztos; Jean-Baptiste Djebbari, francia közlekedésügyi miniszter; Georges Gilkinet, belga miniszterelnök-helyettes és mobilitási miniszter; Aleš Mihelič, a szlovén infrastruktúra minisztérium államtitkára; Volker Wissing, közlekedésért és digitális ügyekért felelős német szövetségi miniszter; Nicoletta Giadrossi, az FSI elnöke; Richard Lutz, a DB vezérigazgatója; valamint Jean-Pierre Farandou, az SNCF vezérigazgatója. A MÁV vasútdiplomáciai tevékenységének történelmi jelentőségű sikere, hogy a vállalat elnök-vezérigazgatója ilyen magasszintű fórumon vehetett részt.
A konferencián a résztvevők megvitatták, hogy a vasút miért jelenthet megoldást a közlekedés széndioxid-mentesítésére, illetve a digitális technológiákkal és különféle innovációkkal hogyan lehet a vasúti rendszert korszerűsíteni és hatékonyabbá tenni. A rendezvényen érintették a vasúti rendszer fejlesztésének finanszírozási igényeit, valamint kiemelték a vasúti rendszerbe történő befektetések társadalmi előnyeit. Az eseményen elindították a vasúti szektor kutatás-fejlesztését célzó „Európa Vasútja” közös vállalkozást is, és hivatalosan lezárták a vasút európai évét, amelynek során 2021-ben számos kiemelt vasúti eseményre és kezdeményezésre került sor.
A MÁV-Volán-csoport célja 2050-ig a klímasemlegesség elérése, ennek érdekében kidolgozta fenntarthatósági célkitűzéseit. A zöldstratégiai célokat 2021. április 22-én a Föld napján ismertette a vállalatcsoport, amelyek között kiemelt jelentőségű a közlekedési szolgáltatók CO2 kibocsátásának csökkentése, a zöld digitalizáció, a hatékony energiagazdálkodás, a hulladékok környezeti terhelésének csökkentése és a körforgásos gazdaságra való áttérés, valamint a környezetbarát, fenntartható vállalati működés kialakítása. A vállalatcsoport fenntarthatósági weboldalán [2] mutatja be célkitűzéseit és a környezet védelmében tett legfontosabb intézkedéseit.