Bár a területileg is kiterjedt város rehabilitációs fejlesztés eredendően a közlekedést szolgálja, messze túlmutat a közlekedés modernizálásán. A hosszas és alapos előkészületek után egy olyan város- és területrehabilitációs beruházás készült el mintegy két év alatt, amellyel Kaposvár orvosolhatta a múlt adósságait – épületeket szanált, 30 évvel ezelőtt ideiglenesnek tervezett buszállomást bontott el, közterületeket modernizált –, és kaput nyithatott a jövő újabb fejlesztései előtt is – új városi gyűjtőutat, közúti és gyalogos felüljárót épített.

A helyi és távolsági autóbusz-állomások a négysávos Áchim András utca ívkorrekcióját követően közvetlenül a vasút melletti területre kerültek, itt valósult meg Magyarországon először a különböző közlekedési ágak közötti közös peron. A busztársaságok közös irodaházba költöztek be, összehangolt menetrendet és utastájékoztatási rendszert alakítottak ki. A közlekedési központ környezetében 200 új parkolóhelyet (köztük K+F és K+R helyeket is) alakított ki a város, amely nagyban szolgálja azt a célt, hogy a közösségi közlekedést minél többen válasszák.

[1]

Megépült a Kaposvár új szimbólumaként is értékelhető függesztett acélszerkezetű híd, amelyet a város egykori újraalapítójáról, Esterházy Pálról nevezett el. Az Esterházy híd növénykazettákkal és pihenőkkel, padokkal ellátott, gyalogos és kerékpáros sétányként köti össze a vasút által 140 éve szétválasztott két városrészt, a belvárost és a Donnert. A híd érinti a közlekedési központ irodaházát is. Személyfelvonók, rámpák és lépcsők teszik lehetővé az átjutást minden korosztálynak, s természetesen mozgáskorlátozottaknak is.

A híd mindkét végén átfogó területmegújítás zajlott, így a város polgárai, illetve az agglomerációban élők ma már valódi közösségi térként használhatják a Petőfi teret. A donneri hídfő exkluzív kialakítása pedig az érintett városrész megújításának egyik jelentős mérföldköve lett. Csakúgy, mint a városi fürdő és a Csik Ferenc Versenyuszoda felé vezető sétány meghosszabbítása és ezáltal gyűjtőúttá fejlesztése.

A központ belvárosi helyszínétől távolabb is jelentős fejlesztések zajlottak. Az új közúti felüljáróval sikerült a Béla király utcai szintbeli vasúti-közúti átkelőt kiváltani, ezáltal a közlekedés ott is gyorsabbá és biztonságosabbá vált. Megszűnt a sorompók előtti hosszas várakozás és torlódás, amely a cukorgyári kampány idején – a répabeszállítás miatt – még gyakoribb volt.

Az új közúti felüljáró a meghosszabbított Csik Ferenc sétányhoz kapcsolódik, így a fejlesztés révén a városrészek közötti közlekedés is egyszerűbbé vált, nem is szólva arról, hogy az új megközelítési lehetőséggel az eddig nagyban terhelt útvonalakon sikerült a forgalmat enyhíteni.

A beruházás keretében három körforgalmi csomópont épült, amelyek szintén a biztonságos és gyors áthaladást szolgálják.

Bár a polgárok számára kevésbé látható (annál inkább érzékelhető), hogy valamennyi felszín feletti fejlesztést megelőzte a földalatti közművek megújítása. Új gáz- és vízvezeték, új csapadék- és szennyvízelvezető hálózat épült több kilométernyi hosszon, amelyet az útburkolat helyreállítása követett.

A beruházás végén az önkormányzat köszönetet mond a város polgárainak a támogatásért és a türelemért, amellyel nagyban segítették az építkezés előrehaladását.

[2]

A „Kaposvár Megyei Jogú Város Intermodális Pályaudvar és hozzá kapcsolódó közösségi közlekedés fejlesztése (IKOP-3.2.0-15-2016-00016) elnevezésű projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

További információk:

www.kaposbusz.hu/kozlekedesi-kozpont-2/ [3]

www.nemethistvanprogram.hu [4]

www.facebook.com/imcs.kaposvar [5],